Madártávlatból mint óriási esőcsepp tűnik fel a Hévízi-tó a Balaton nyugati szegélyén, az egykor Kis-Balatontól a Vindornyai-lápig összefüggő lápmező közepén.
Ennek a világszerte méltán híressé vált természeti képződménynek nemcsak kialakulása rendkívül érdekes, hanem az a folyamat is, amelynek során az áthatolhatatlan lápos ingovány fürdőhellyé alakult.

Ellentétben a világ többi melegvizes tavával, melyek általában vulkanikus eredetű agyag- vagy sziklatalajban nyugszanak, a hévízi tőzegmedrű forrástó. Fokozottan védett a forrásbarlang és a tó.

A tó élővilága: A tó élővilága a víz hőmérsékletéből és sajátos összetételéből adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízből, más baktériumtörzsek pedig a tőzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A világon egyedül itt fordul elő a "Micromonospora heviziensis" mely erőteljes fehérje- és cellulózbontó. Az élővilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj csak itt lelhető fel Magyarországon, sőt Európában. A tó legszebb növénye a tündérrózsa: Indiai vörös tündérrózsa, Fehér tündérrózsa.