A Tapolcai-medence keleti oldalán Gyulakeszi községtől keletre emelkedik a vulkáni eredetű Csobánc, amelyet írók és költők regéje tett ismertté.

A hegy tetejét a XIII. században épült Csobánc vára koronázza.
Csúcsairól pedig pompás kilátás nyílik a Tapolcai-medencére és a Balatonra.

A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták. A bazalthegy szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó).

A csobánci vár története: A várról az első említést egy 1702-es oklevél teszi, de építése már az 1250-es évek környékén elkezdődhetett. A vár a Rátóti Gyulaffy család tulajdona a 17. század második feléig, építtetői eredetileg diszeli nemesek. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után Habsburg Miksa betöréseinek a vár is áldozatául eshetett volna, de Kinizsi Pál parancsára erődítménnyé kezdték alakítani. Ennek köszönhetően a várat egyik török ostrom sem tudta bevenni.

Evlija Cselebi történetíró a vesztes török sereg elvonulásakor említést is tesz a várról.
A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én ért véget. A várat Jean-Louis Rabutin császári tábornagy próbálta elfoglalni, ismét sikertelenül, ezer főből álló serege ellenére.Ebben a korban(igaz rövid ideig) a várat egy félig finn kapitány,Wrippinody Károly védte. A várat körülbelül 30 főnyi helyőrség, 30 főnyi bemenekült nemes, illetve asszonyok és gyermekek védték, Szász Márton kuruc vice hadnagy vezetésével. Az ellenséges, osztrákokból, szerbekből, labanc-magyar ostromlókból álló sereg majdnem 400 főt vesztett el a csata során, köztük 52 tisztet.
A vár 1709-ben került ismét császári kézbe, ekkor kezdődött meg robbantásos rombolása.
A vár feltárására 1953-ban indultak meg régészeti, feltárási kutatások, ám a vár napjainkra rettenetes állapotba került, megóvása, felújítása sürgős tennivalókat kíván. E célból egy helybeli baráti társaság létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt 2003 májusában.

A Csobánc csupasz lapos teteje lévén erről a hegyről a legszebb a kilátás. Nyáron folyamatosan siklóernyősök parádéznak a hegyoldalban felszálló légáramlatokban. Tiszta időben dél felé a légvonalban 100 km-re lévő pécsi torony is látható.

Túra a hegytetőre:

A csúcs megközelíthető Diszel vagy Gyulakeszi felől, de más is elképzelhető.
Diszel mellett a hegy elég egyértelműen látszik... Megközelítése több oldalról lehetséges - vagy a Köveskált és Gyulakeszit összekötő út felől a hegy irányába induló bekötőúton, vagy a Káptalantóti és Diszel közti rossz minőségű útról kb. az út legmagasabb pontjáról a hegy felé, vagy Diszel faluból. Kocsival kb. a hegy feléig lehet felmenni földutakon, onnan csak gyalog (bringát fel lehet tolni, de eléggé rád az út...).

Csobánc Váráért Alapítvány

Csobánc Váráért Alapítvány és Gyulaffy László Hagyományőrző Bandérium Gyulakeszi székhellyel a Csobánc várának fennmaradásáért tenni akaró kis közösségünk 2003 tavaszán létrehozta a Csobánc Váráért Alapítványt, amelynek keretein belül működik a Gyulaffy László Csobánci A vár az irodalomban A csobánci vár több költőt és írót is megihletett a 19. század első felében. 1807-ben Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címen. 1845-ben jelent meg Kis János visszaemlékezése életéről, melyben Csobáncot is megemlíti: „Egyszer kétszer felmentem a csobánci és hegyesdi várok omladványaihoz is, s a magasról a paradicsomhoz hasonlítható környéket szemléltem, vagy elmélkedésemmel a régi idők történeteibe merültem”. Vachott János „Balaton vidékén” című versében elragadtatással írt Csobánc, Tátika és Rezi látványáról.várkapitány nevét viselő Hagyományőrző Bandérium.
Alapítványunk legfőbb célkitűzései a dicső múltú Csobánc vár romjainak megmentése, állagmegóvása, rekonstrukciója és teljes körű feltárása. Feladatunknak tekintjük még Csobánc védett természeti értékeinek megőrzését.
2004. évtől rendezzük meg évente Gyulakesziben a "Gyulaffy Napok Csobáncért" elnevezésű rendezvénysorozatunkat, mely mára már a végvári hagyományőrzők legnagyobb hazai seregszemléjévé nőtte ki magát.
Alapítványunk megalakulása óta évről évre több rangos hagyományőrző rendezvényen vesz részt, korhű viseletben és fegyverzetben elevenítjük fel a magyar végvári élet mindennapjait. Többéves kitartó munkánk eredményeként 2007 szeptemberében elkezdtük a vár rekonstrukciós munkálatait és régészeti feltárását.
A régészeti feltárások során talált leleteket, a kutatások alatt előkerült levéltári iratokat, régi alaprajzokat, metszeteket, szeretnénk bemutatni a nagyközönség számára, amelynek elengedhetetlen feltétele egy fedett bemutató helyiség kialakítása.
Alapítványunk tagjai, támogatói mind fizikai, mind anyagi támogatással, pályázatok megírásával segítik terveink megvalósítását és Csobánc várának újjászületését.

A Csobánc tetején (2009. augusztus)