Hévíz fürdõváros sajátos arculatú és hangulatú városrésze Egregy, ahová szívesen sétálnak el a gyógyhelyen pihenõ vendégek.

Szent Magdolna (Árpádkori) templom

A karcsú Árpád-kori kőtemplom építésének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg a XIII. század második negyedében keletkezett.
A román kori falusi templomok stílusát viselő épületről az első okleveles adat 1341-böl származik. Egyedi megoldású s tornyot lezáró „csürlős” sisak. Ez kőből falazott, a torony négyzetes alapidomából átmeneti tagokkal nyolcoldalú gúlává formálódó sisakformát jelent. Arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében az egregyi templom egyike a legfejlettebb és legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőőrsi s a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki Árpád-kori templomunk.

Szőlőhegyek, borok

A szõlõkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szõlõtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élõ magyarság ápolt tovább.

A középkori falu a török idõkben elpusztult, s a népesség pótlására a XVIII. Század elején német telepesek költöztek Egregyre. Elõdjeikhez hasonlóan elsajátították a tradicionális, Balaton környéki szõlõkultúrát. Az egregyi szõlõhegyet 1998-ban minõségi bortermelõ hellyé, az itt termõ borokat pedig balatoni tájjellegû borokká nyilvánították.

Római kori romkert

Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század első felétől az 5. század elejéig lakott volt.

Az eredetileg fagerendákból épült boronaházat az I.-II. század fordulóján nagyméretű kőépület váltotta fel, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, és különböző hőmérsékletű (meleg, hideg és langyos) medencével rendelkezett. Az épület vélhetően a III. században épült újjá, ebből az időszakból származhat az az alapkő, amelyet egy belső, Mithras-szentélyhez tartozó oltár alapkövének tartanak. A romkert szabadon látogatható.

Egregyi szüreti mulatság

A szõlõkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szõlõtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élõ magyarság ápolt tovább.
2009. szeptember 5-én és 6-án tartják az immár hagyományos szüreti mulatságot Egregyen. A kétnapos rendezvényen népzenei és néptáncos műsorszámok, szüreti bál és főzőverseny is várja a városrészbe látogatókat.