A déli part legmagasabb pontja a kétcsúcsú fonyódi hegy, amelyet a 207 méteres Sipos-, illetve a 233 méter magas Várhegy alkot.

A magaslat valaha szigetként emelkedett ki, s körülötte a Nagyberek lapálya terült el természetes védelmet adva a településnek.

Fonyódi hegyek

1730-ban Bél Mátyás így ír a hegyről: "A szárazföldre szétáradó vizek hatalmas, három mérföld hosszú és két mérföld széles területet öntöttek el, amely csupa sásos ingovány, sűrű, sötétlő nádasokkal, ez a Bozótság. Ennek közepén, de a tó partján emelkedik ki Fonyód hegye, mint egyetlen száraz hely a körülvevő mocsárvilágból."

A fonyódi hegy a túlsó part tanúhegyeihez hasonlóan keletkezett. Vulkáni működés során ömlött egy vékony bazalttakaró a tetejére. Ezt azonban nem a természet erői, hanem az utóbbi időkben az ember hordta el: a Fonyód környéki utak töltése ebből az anyagból készült. Ma már csak a domboldalakon legördült bazaltsziklák emlékeztetnek a régi időkre. Természetesen a szél és a víz is kivette részét a hegy mai formájának kialakításából.
A Balaton alámosta az északi részt, így jött létre a mai, jellegzetes meredek északi oldal. Ugyanakkor a leomlott hegy anyagát a tó szépen kiteregette, és egy néhány száz méter széles szegélyt, turzást alakított ki.