Hévízi-tó
Hévízi-tó
A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava.
Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó.
A tó a Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa, amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok körítik, amelyek az egyediségét fokozzák.
A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.
Hévíz, mint fürdőhelyTörténete a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már - valószínűleg - a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat.
Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a víz és a levegő közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.
A Hévizi-tó vízösszetétele
A tó vizének összetételét már a 18. század végén vizsgálták a kor tudós emberei. A víz összetételének pontos elemzésére azonban csak az 1950-es években került sor. A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.
Forrásbarlang
A Hévízi-tó forrásbarlangja Hévíz névadója, idegenforgalmi vonzereje a közismert gyógy-tó. A tó 38 m mély kráteréből, a Hévízi-tó forrásbarlangjából percenként 30-40 ezer liter hozammal 38,8 °C-os víz jut a felszínre. A víz a felső-triász fődolomitból áramlik fel, s a forrás a karsztos kőzet és a fedő pannon korú agyag-homokkő határon jut a tóba. Maga a forráskráter valószínűleg úgy keletkezett, hogy a törésvonalak mentén felnyomuló hévíz az agyagos, homokköves rétegeket fokozatosan alámosta, omlasztotta, A hévízi-tó kialakulásaA földtörténeti középkor elején, a triász időszakban (kb. 200 millió éve) kristálytiszta tengervíz borította a környéket, a mai Dunántúli-középhegység helyét is. Ebből a tengerből Hévíz környékén hófehér dolomit, valamint másodlagosan mészkő rakódott le... Tovább A földtörténeti középkor elején, a triász időszakban (kb. 200 millió éve) kristálytiszta tengervíz borította a környéket, a mai Dunántúli-középhegység helyét is. Ebből a tengerből Hévíz környékén hófehér dolomit, valamint másodlagosan mészkő rakódott le...s kivájta a kb. 70×90 m2-es forrástölcsért. A terület fokozottan védett.
A hévízi forrásbarlang története
A hévízi-tó élővilága
A Hévízi tó gyönyörű zöld környezetben, 60,5 hektáros természetvédelmi területen fekszik. A biológiai aktivitás azt jelenti, hogy természetes tóként része a természeti környezetnek, gazdag növény és állat világa van, vize folyamatosan cserélődik, mozgásban van. A Hévízi tó türkiz színű termál vizében a legismertebb növény a tavirózsa. A rózsaszín, lila és fehér színben látható virágok májustól októberig folyamatosan virágoznak. Az állatvilágában a parányi mikroorganizmusok mellett halak is megtalálhatók (pl.: kárász, dévér, keszeg), valamint kétéltűek (pl.: mocsári teknős) és madarak is (pl.: récék). Télen - mivel akkor sem csökken 24 fok alá a víz hőmérséklete - a hattyúk is menedéket találnak itt.
 |
 |
Ajánlat
Balaton
Telefonszámok
Tourinform Iroda: 83/540-131
Tófürdő: 83/501-700
Önkormányzat: 83/500-800
Rendőrség: 83/342-860 (107)
Önkéntes Tűzoltók: 30/272-0007
Polgárőr Egyesület: 30/570-0309
Orvosi ügyelet:
83/340-149, 30/9930-000
Tavirózsa gyógyszertár:
83/343-421
Balzsam Patika: 83/342-298
Hévíz.Me
Bejelentkezés
Hévíz térkép
