A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. Területe 350 km2.

A szűkebb értelemben vett Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsőtriász dolomitból épül fel, mészkő csak kisebb kiterjedésben található.

Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-hegység bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számon tartott bazalt-dolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg.

A Keszthelyi-hegység nevezetes pontjai

Festetics kilátó: A gyenesdiási Nagymező nyugati oldalán gyalogösvényeken juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára, amelyen a háromszintes Festetics György kilátó emelkedik. A 2000-ben újraépített kilátótoronyból gyönyörű körpanoráma nyílik a Keszthelyi-öböltől a hullámos felszínű kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig. Berzsenyi kilátó: 2002-ben újították fel a Keszthelyi-hegységben a Pető-hegyen a Berzsenyi kilátót. Kellemes erdei túrával juthatunk fel a környék egyik legjobb kilátóhelyére. A kilátóból tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik: a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, a nagykanizsai és zalaegerszegi adótornyokkal, az észak-nyugatra a távolban magasodó hegyek már az Alpok lábai. A délre hullámzó Somogyi-dombságon túl a Mecsekig is el lehet látni, a Zengőtől a Tubesig jól kivehetők a vonulatok, és a pécsi torony is észrevehető. Kitaibel Pál kilátó: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2002-ben felújította. Megközelítése: Pad-kövi kilátó: A Pad-kövi kilátó a Keszthelyi-hegység déli részén, a 408 m-es dombtetőn található. A kilátó melletti kis tisztáson a Zala megyei turisták három kopjafát állitottak fel a megye kiváló túrázóinak emlékére. Bél Mátyás kilátó:A 221 méter magas, dolomitból álló hegytetőre 1972-ben a Keszthelyi erdészet által épített kilátóról jól megfigyelhető a vulkáni tanúhegyek déli csoportja, a Balaton nyugati medencéje a somogyi partokkal és a Keszthelyi-hegység hullámos felületű, hatalmas erdőségei. Ezek a fajgazdag, lombelegyes erdők számos védett növény-és állatfajnak adnak otthont. Elsősorban a dolomitnövényzet ritkaságai (cifra kankalin, vitézvirág, lisztes berkenye kisfajok, szúrós csodabogyó) figyelemreméltók. A kilátót 2001-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park újította fel. Batsányi kilátó: A Boncsostető 448 m magas, tetején van a Batsányi-kilátó, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a Balaton-felvidék egyik legszebb részére. Hatlábú pajta: Megközelítése: A gyenesdiási Lőtértől az Országos Kéktúra útvonalát követve, majd a piros jelzésen haladva érjük el a Hatlábú pajtát. Itt padok, pihenőhely, esőbeálló várja az erre látogató turistát. Itt találjuk Ferenc József fáját és innen indul ki a piros kereszt jelzés, mely erős kaptatóval vezet fel a Szék-tetőre. Jakabfi-pihenő: Zalai turisták emlékhelye: Megközelítése: Balatongyörök vagy Vállus felől a szilárd burkolatú üzemi úton.

Nagymező: A Nagymező a tenger szintje felett 180 m-re helyezkedik el a Keszthelyi-hegység délnyugati oldalán, a Balatontól 2,5 km-re. A természetjáró turisták számára a Keszthelyi-hegység kiváló lehetőségeket kínál erdei gyalogtúrák szervezésére. Az erdei kirándulóközpontban, a Nagymezőről indulnak ki a környék legszebb turistaútvonalai a 3 szintes Festetics-kilátóhoz és a Berzsenyi-kilátóhoz, továbbá elérhető az erdei tornapálya innen. Megtekintésre ajánlott az egykori kőbánya, mely ma védett dolomitbánya, illetve a Vadlánlik, a szél vájta barlang, mely ritka természeti képződmény. A Nagymező közelében található Lőtér futóvadlövő-pályáin nyílt napokon az érdeklődő amatőrök is kipróbálhatják a fegyvereket. Vadlánlik: A Ló-hegycsoport egyik oldalában kis barlangnyílás húzódik meg, amelyet a környékbeliek évszázadok óta egyetemlegesen Vadlánliknak neveznek. Nem más ez, mint egy emberkéz által kibővített széleróziós kőfülke. A századforduló táján a helybéliek titkos pálinkafőző helyként használták. A Nagymező felé haladva a Tücsökdomb aljában lévő feldiási csordakútig együtt haladó S és K+ jelzések közül, ha a sárgát választjuk, akkor egy meredeken emelkedő, vízmosásos úton juthatunk el ehhez a kőfülkéhez, de inkább emberkéz bővítette sziklaodúhoz. A dombot több, mint 70 éves fekete fenyves fedi. Büdöskúti arborétum: A pihenő a hegység belső, központi helyén található, turistautak kereszteződési pontjában (piros, sárga, zöld, erdészeti útvonal). A közelben van a Büdöskúti erdészház, a Büdöskúti és a Szent Miklós forrás. Itt található egy erdészeti arborétum, aminek létesítését 1937-ben Horváth Károly erdőmérnök kezdte el, és amit 1954-ben tovább fejlesztettek. A pihenőhelyen asztal-pad garnitúra, ismertetőtábla és egy esőbeálló található. Szent Miklós forrás: A Szent Miklós forrás megközelíthető Büdöskút felől. A Szent Miklós-völgy a hegység egyik legromantikusabb völgye. A forrás hajdan bővizű volt, de az aszályos nyarak miatt vízhozama erősen lecsökkent. A forrás fölötti domboldalon volt a Szt. Miklósról elnevezett pálos kolostor és templom, a hajdani Vállusszentmiklós. Az 1930-as években az épületek maradványi kőrakásszerű romhoz hasonlítottak, melyek mára szinte teljesen eltűntek. Bélapi pihenő: Megközelítése: A Balatongyörök - Büdöskúti szilárd burkolatú üzemi úton. A pihenő a hegység déli kapujának is nevezhető, gyalogos és kerékpáros túrázók egyik fő kiindulási pontja, mely több pihenőgarnitúrával, tűzrakóhellyel, kis játszótérrel, menedékházzal, illemhellyel ellátott, továbbá itt található az 1991-es Széchenyi emléktúra faragott faoszlopa is. Innen érhető el a Bél Mátyás kilátó. A közelben található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által létrehozott "Pele apó" tanösvény. Cseri kapu: Megközelítése: Vonyarcvashegy, Rákóczi Ferenc utcán haladva utunk a zöld sáv jelzés mentén vonul be a hegységbe. Néhány száz méter után egy kiszélesedő tisztás mentén a Cseri kapu tárul elénk. Ez a valamikori madármegfigyelő állomáshely, ma is nagyon szép színfoltja a hegység déli kapuzatainak. Itt kulcsosház, padok, pihenőhely várja az erre látogató turistát. Cseri kapu: Egy természetes (csertölgyekkel szegélyezett) kapuzat bejáró a vonyarci Cseri erdőbe. Itt ágazik el az út háromfelé, de egyenesen haladva a Cser völgyben a Büdöskúti pusztára vezet fel a zöld turistajelzés.