[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

A vár az utóbbi években komoly átalakításon és újításon esett át, ennek következtében gyönyörűen rekonstruált várfalakat, tornyokat, lőréseket láthatnak az odalátogatók.

A kilátás a tornyokból magáért beszél. Ellátni egészen távol, amerre csak az emberi szem érzékelni tud...
A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között.

Szigligeti vár

A Tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú szigligeti vár maradványai. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása jelenleg is folyik. Nyitvatartás: 2009. március 15. - október 30. H-V 9:00-18:00 Belépő: 300 Ft (felnőtt).

Szigligeti vár

Legkorábbi részei a kettős torony között építtetett palotaszárny és az azokat övező kőfalak voltak, ami annyira megtetszett IV. Béla királyunknak, hogy felépülése után, 1262-ben cserével megszerezte magának. Később a veszprémi püspökség mondhatta magáénak, majd gyakran váltakoztak urai. Az évszázadok alatt fokozatosan alakították ki védőműveit, melyek a XVI. századra elérték az alacsonyabb fennsíkot. 1531-ben az akkoriban éppen Habsburg Ferdinánd királyt pártoló Enyingi Török Bálint kapott rá adománylevelet, ezért parancsára Martonfalvy Imre deák vonult fel ostromára nagyobb sereggel. A felsővárral szembeni sziklára húzatta fel ostromágyúit, aminek láttán a megrémült őrség első szóra feladta posztját. A Balaton vidékén rohamosan előrenyomuló török hódítókkal szemben Szigliget is részévé vált a végvárrendszernek.

A Lengyel nemesi család, birtoklása idején leghíresebb várkapitánya, Magyar Bálint parancsolt benne. A XVII. században már elavult várnak számított, mivel nem esett bele a fontosabb hadjáratok útvonalába, elmaradt a korszerűsítése is. A korabeli krónikákat fellapozva tudjuk, hogy a somogyi partot uraló pogányok sokszor áteveztek hajóikkal, hogy kirabolják a keresztény falvakat. Ellenük való védekezésül emelték a part menti magaslatra az „Óvár”-t, ami a régészeti kutatások szerint a magyar naszádosok bázisát alkotta, akik innen figyelhették az ellenséges hajókat.

Panoráma a Szigligeti várból

Szigliget végzetét is, mint az oly sok hegycsúcson emelkedő középkori várakét, egy villámcsapás okozta, ami felrobbantotta az egyik toronyban őrzött puskaport, majd a keletkezett tűzben leégtek a vár épületei. Az elszegényedett Lengyel família már nem állíttatta helyre, inkább a völgyben elterülő faluban emeltetett kúriát. A gazdátlan köveket részben a környékbeli lakosság bontotta le, így a könyörtelen időjárás vasfogával együtt az 1960-as évekre végveszélybe kerültek maradványai. Ekkor fogtak hozzá a műemlékvédelmi szakemberek, hogy feltárják és megóvják, de csak a Szigliget Váralapítvány működése óta javult ugrásszerűen az állapota a középkori műemléknek, amit minden esztendőben kirándulók serege látogat meg.

Képek a Szigligeti várról

{gallery count=0 width=80 height=60 counter=1 links=0 alignment=center}gallery/szigligetivar{/gallery}