A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a vulkáni utóműködés eredményeként kialakult hegyes, illetve koporsó alakú tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti paleozoikum, illetve a későbbi miocén korból. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.

Amilyen szépek, olyan keveset tudunk róluk

A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.
Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.

Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról.
Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.

Tanúhegy trilógia: Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy

A Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Lankáit körülbelül 200 méteres magasságig szőlőlugasok borítják. A vidéket az óriások szőlőskertjének is szokták nevezni, hiszen az ország legnagyobb bortermelői itt telepedtek le. A Badacsony tetejéről remek kilátás nyílik A Balatonra és a déli parton fekvő Fonyódra.

A Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A várat a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonolta, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulaffy Demeter volt. Csobánc túlélte Mátyást, a törököket, a Rákóczi-szabadságharcot, és a labancokat. Ma, a felújítási és feltárási munkák befejeztével várjátékok és lovagi torna szórakoztatja a közönséget.

A tanúhegy trilógia legérdekesebb tagja a Szent György-hegy, ami a Tapolcai-medence területén fekszik, Tapolcától mindössze 5 kilométerre. A hegy szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. A Szent György-hegy tele van érdekes geológiai képződményekkel, melyek közül néhány világhírű (például az észak-kelti részen található bazaltorgonák), de a többsége a turisták számára ismeretlen. A tanúhegy másik érdekessége a jégbarlang. A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott szikladarabok miatt már alig lehet lépni a barlangba, amelynek érdekessége, hogy az odahelyezett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik.
A Szent György-hegyet érdemes körbejárni, mert minden oldalán találunk számos érdekes bazaltformát és vulkanikus képződményt.