A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban.

Hévízi tavirózsák

A tavon folyó honosítási kísérleteknek köszönhetően az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színű mutánsai. Az őshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elő. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdődik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik. Indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja (Nymphaea rubra var. longiflora) 1898-ban Lovassy Sándor próbálkozott honosításával a Hévízi-tóban, sikerrel.
Az indiai vörös tündérrózsa hazája a trópusi Kelet-India. Hévízen a vörös tündérrózsa vegetatív módon szaporodik. Egy-egy gyökérgumó 6 évig él, s ez idő alatt bőven képez leányrizómákat (a növény ivartalan szaporodásának szerve). Egy-egy nem háborított tő egy nyáron 10-20 levelet fejleszt. A cédrusfa illatát idéző ciklámenpíros virágok 5-7 cm-re emelkednek a víz fölé. Késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt - úgy 11 óra tájban - csukódnak be szirmaik. A virágzás kezdete általában júniusra esik, júliusban fokozódik, augusztusban, szeptemberben éri el tetőpontját, és tart november végéig. A vörös tündérrózsa - miként a legtöbb trópusi növény - érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Egy-egy virág három napig díszlik.

Honosítása

Lovassy Sándor biológus, az 1898-ban alakult Balatoni Múzeum Egyesület elnöke - a Keszthelyi Tanintézet oktatója - 1898-ban kezdett kísérletezni az Indiából és Afrikából hozott lótuszok, más néven: tündérrózsák meghonosításával. Sikeres munkájának eredményeként néhány év elteltével egész Közép-Európában egyedül a Hévízi tóban virágoztak a szabadban a melegvízi tündérrózsák, melyek közül a rózsaszínű, Indiai vörös tündérrózsa honosodott meg. Rokona a hazai fehér tündérrózsa és annak kisvirágú változata ősi növény a tóban. Ezek a növények napjainkban szigorúan védettek.

Tavirózsák a hévízi-tóban

A tündérrózsa védett növénye a Hévízi-tónak, a növényt bolygatni, virágát leszakítani tilos!

Az utóbbi években a vörös tündérrózsa egy világos (fehér-rózsaszín) virágú mutánsa is megfigyelhető a tavon. Az Európa szerte ritka, hazánk vizeiben is előforduló vízinövény levele kerek, épszélű, virága általában egyszívű, hímje sárga. Állóvizeinknek valóságos dísze. Tőkéjében keményítőt és cserzőt termel, régebben a virágjával és magvával együtt szerelemgerjesztésre használták.

A tó élővilága

A tóban élő néhány állatfaj: A tóban és környékén 66 csigafaj és 8 változat ismert, ami a Magyarországon ismert 190 fajból álló csigafaunához viszonyítva igen gazdag. Az apró állatkákon és csigákon kívül alig néhány halból és kétéltűből áll a tó magasabb rendű állatvilága. A tó őslakója a mocsaras nádast kedvelő közönséges kárász (Carassius carassius) és az aprópikkelyű compó (Tinca tinca), a hazánkban közönséges dévér keszeg (Abramis brama), a felszínen rovarászó jász (Leuciscus idus), a napjainkig már a tóból kipusztult tőponty (Cyprinus carpio-carpio f. acuminatus). A tó zsilipjéig sok más Balatonból ismert társával együtt a réti csík (Misgurnus fossilis) is felúszik, de nincs biztos adat, hogy a Hévízi-tóban is megtalálták volna. A kétéltűek között a békák, vöröshasú unka (Bombina bombina) és a kacagó béka (Rana ridibunda), a lefolyó növénnyel szegélyezett szélén, a kecskebéka (Rana esculenta) valamint a pettyes gőte (Triturus vulgaris) a vízben él; a hüllők közül a vízisikló (Natrix natrix) és a kockás sikló (Natrix tesselata) tanyázik - kis számban - itt. A lefolyóban és a nádasban néha feltűnik a mocsári teknős (Emys orbicularis). A lefolyóban főleg ősszel és tavasszal megjelennek a különféle récék. A Balaton befagyásakor ide menekülnek a bütykös hattyúk (Cygnus olor), a dankasirályok (Larus ridibundus), néha még a szárcsák (Fulica atra) is. Minden évben a tó körüli erdőkben gyülekeznek a fecskék, és számos nem vándormadár is itt talál téli menedéket. Az emlősök közül a vízicickány (Neomys fodiens) a kishalakat, az erdei cickány (Sorex araneus) a rovarokat fogyasztja.