A Balaton-felvidék látnivalóinak sorában ma már kihagyhatatlan Európa legnagyobb buddhista sztupája, a zalaszántói.

A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókat lenget a szél, halk mantra zene szól, füstölő illatát viszi a szél. A béke jelképe békétlen időkben. A Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló építmény Magyarországon.
Az itt felépített sztupa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m széles sztupa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába.

1992. szeptember 28-án helyezték el a sztupa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztupa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét.
A sztupa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes kezdeményezte, s 1990-ben Zalaszántó polgármestere, Huszti Zoltán Ferenc javaslatára a falu mögötti Kovácsi-hegyen, a Világosvár nevű tisztást jelölték ki az építmény helyének.

A szentély felépítéséhez szükéges mintegy 40 millió forint néhány európai országból, valamint döntő részben Dél-Koreából származó adományokból gyűlt össze. A sztupa 1992 márciusa és szeptembere között épült meg magyar építészek és egy magyar építővállalat segítségével, s egy évvel később, 1993 június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a 14. Dalai Láma, Tenzin gyatso szentelte fel nagy ünnepség közepette. Az Emberi-jogok parkjában álló sztupa belsejében Buddha tanításait, ereklyéit és egy 24 méter magas életfát helyeztek el. A szentély központi helyén látható Buddha-szobor szintén Dél-Koreából származik.
A sztupa buddhista kultuszépítmény. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-, életfa-motívumként is értelmezhető. A medhi három síkján levő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya tőlük mindig jobb felé legyen.

A sztupát Hévíz felől haladva a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a meglehetősen rossz minőségű úton mintegy 2 kilométert, majd az erdei úton újabb 1,5 kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a hófehér csúcsban végződő kecses építmény. A belépés mindenki számára ingyenes.
A szentély mellett háromnyelvű emléktábla ismerteti meg a sztupa történetét a látogatókkal. A táblán ez ál: Sugározzon ez a Béke-sztupa innét az Emberi Jogok Parkjából, mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!